2021. jan. 22.

Égbe szállt Angyalok(( Vers, olaszországi buszbalesetben 2017. január 21.-én elhunytak emlékére)

 

Zsigai Klára

Égbe szállt Angyalok

(olaszországi buszbalesetben
2017. január 21.-én elhunytak emlékére)

 

Elme fel nem fogja,

kérdések sorakoznak,

varázserőt keresi sorra:

lehetett volna, tán így,

vagy egy szép, téli reggel,

de a kegyetlen éj leple

egy pillanat alatt

mindent elvett.

***

Szótlan a fájdalom,

lélegzet elakadt,

kimondatlan szavak,

félbe maradt üzenetek,

sarokba hevernek.

Visszafordíthatatlan lett, a pillanat,

szívek, mély barázdáiban

örök lenyomat.

2017. január 21.

égbe szállt angyalok örök emléke.

***

Fiatalok, tettre kész hősök,

ifjú szívek, az élet útjára léptek.

Jövő apái, anyái,

sarjadó, pattanó rügyei.

Darabokra tört,

reményt vesztett utak,

pusztító űr,

melyet a sors tenyere,

pillanat alatt porrá gyűrt.

***

Jövő hajtásai, remények fénye,

angyalokhoz költözött!

Szemekben könny,

itt maradóknak bánat,

Nehéz a búcsúzás, kimondani is fáj.

Emléketek, szívünkben őrizzük!

Angyalok integetnek már!

 

Győr, 2017.január.21.

Jogom van egy ÚJ VILÁGHOZ!

 

 


Zsigai Klára

 Jogom van egy ÚJ VILÁGHOZ!

 Jogom van, ahhoz hogy éljek,

Jogom, van, ahhoz hogy boldog legyek,

Jogom van élethez, lakáshoz, munkához,

Jogom van egy ÚJ VILÁGHOZ!

 *

Beszélnek nagyjaink szépről, igazról,

Arról, ami soha nincs és nem is volt!

Álomvilágban bódítják lelkünket,

Hazug, piszkossá tett keserű életünket!

 *

Igazság becsület merre tekereg?

Lámpással sem találnánk ilyent,

Bűnök, belátás helyett,

Beismerés kellene,

Tetteikkel helyrehozni,

Amit egy életre már, nem lehet!

 *

Oly országban élek, ahol egyre várom,

A reményt, azt a piciny fényt életembe,

Melytől az élet elviselhetőbb lehetne!

Igazság még mély álmát alussza,

Sötét barlangból kijönni nem mer,

Bilincsre zárták, fényt nem láthatja,

Arcát homály takarja el!

* 

Keserű valóság, szomorú élet,

Bánatomban kaszással beszélek,

Erőm gyűjtöm könyörögve, kérek,

Fejem fényféle emelem, bízok aztán,

Sorba egymás után csak porba esek,

Erőtlenül felállok, újra kezdem, indulok,

Remélek, keresem az utam...

Meddig kell még cipelnünk,

Kibírhatatlan életünk, s a múltat?

 *

Remény, ne hagyj el, nem teheted velem!

Könnyemtől nem látok,

Tapogatok a sötétben, már azt sem tudom,

Mit tegyek, mit tehetek?

Néha jobb lenne nem látni, nem tudni,

Nem hallani ezt a kegyetlen világot!

(kép: netről)

 

2021. jan. 16.

Bemutatkozás

Bemutatkozás:



Zsigai Klára vagyok, végzettségemet tekintve közgazdász- logisztikus. Győrben születtem, 1953-ban, Vízöntő havában, és jelenleg is Győrben élek.  Magatehetetlen, béna szüleimet évtizedeken keresztül ápoltam,  haláluk után tanultam tovább, hogy sorsomért, jövőmért tehessek, így, 51 éves koromban államvizsgáztam. Szüleim halála után, vétlen áldoztaként egyetlen otthonomat vették el 2009.05.12.-én kényszererővel. Kórházból utcára, fedél, és elhelyezés nélkül – életem munkáját veszítve, kerültem.
Így, több éven keresztül naponta változó helyeken, télen síruhába, hálózsákba éltem túl napjaim. Diplomás munkanélküli, lakcím nélküli lettem.(ekkor írtam: Könnyek üzenete (szülővárosomnak)című versemet.

 
Szeretem mindenben a természetességet. Gondolkodásban, és tettekben is. Őszinteséget, melyet adok, mástól is elvárom. Pozitívan közelítek meg személyeket, és dolgokat. Segítek bajbajutott, és engem megkérő embertársaimnak. Előttem nincs lehetetlen, azt a szót, hogy nem tudom, nem akarom, úgysem sikerül, nem ismerem!  
Az irodalom szeretete gyermekkorom óta végig kísérte utamat kisebb-nagyobb megszakításokkal. Később megérintett az alkotás varázsa. Versekbe foglalható gondolatok, remények, vágyak, érzések lehetősége.

Szeretek verseket írni a szeretetről, szerelemről, de írok keményebb hangú, országomat, hazámat féltő, és védelmező verseket is. Tudok dacos is lenni, végsőkig harcolok az igazság oldalán, és egyetlen barátot sem hagynék bajban magára! Lelkemben a békét, és a szeretet hordozom.

Az élet nagy harcossá nevelt.  Szüleim halála után egyetlen otthonomat vették el, így az elhíresült lakásügyem miatt (a jogi útvesztőben és erkölcs buktatóiban elveszett az igazság) Küzdő szellememet ismérvén Győr város nevét is nevemhez csatolják ma már az olvasók hazánkban, és határainkon túl is, így verseim Zsigai Klára és Győri Zsigai Klára néven is megtalálhatók a világ minden részén.

Több irodalmi portálon publikáló, jegyzett költő vagyok. Verseim, írásaim rendszerességgel jelennek meg hazánkban, határainkon túl, internetes lapokban, kiadványokban, hangzó anyagban, DVD-n, és több éve nyomtatott formában, Antológiákban. Győr város ”Kisalföld” napilapjában is, de iskolai, óvodai  ünnepségeken, és különféle rendezvényeken  is előadják verseimet.

Örömmel tölt el, hogy a 2010 Pécs Európa Kulturális Fővárosa művészeti csapatának (Civilek Nevezetes Kulturális Eseményei) program CINKE csapatnak alapító tagjai között vagyok, és verseim már több éven keresztül megjelentek a CINKE fészek Antológiában is, melyet a világ több táján ismerik, olvassák, és keresik. 2016 évében a 6. Antológia kerül kiadásra, melybe költőtársaimmal közösen jelennek meg verseim is.

Fontosnak tartom, hogy a költők kiállásukkal, tisztaságukkal, őszinteségükkel segítő kezet nyújtsanak. Ebben a költészet és a művészet nagy, széles teret ad. Belefér ebbe a közvetítésbe a bölcsesség, szenvedély, kegyelem, megbocsátás, a nemzedékek újjászületésének kapunyitása, melyet a szeretet vezérel.
 (Zsigai Klára)


„Szép dolog kifaragni egy szobrot és életet adni neki; de még szebb kiformálni egy emberi lelket és megtölteni igazsággal.” (Victor Hugo) 

Írásaimmal, verseimmel adni szeretnék, egyszerű szavakkal, egyszerű érzéseket olvasóim számára, szeretetről, szerelemről, barátságról, elmúlásról, és érzéseimről. Csokrokba kötött virágaim színesek. Vannak benne illatos, bársony sziromú rózsák, és útszéli poros virágok, melynek lelke van.  Vallom, hogy az út porában is megtalálhatók a kincsek, de azokat meg kell látni, és értük a földig kell lehajolni. Csokraim vegyesek. Be kell, valljam, vannak töviseim is, melyek fájón megszúrtak, sebek kiforrtak, így hegedtek be, ma is fájnak. - Versekbe rejtett halk imák, szeretet ereje,
 - Harc, az Élet küzdőterén, 
 - Elvetélt könnyek!(tehetetlenség, de nem beletörődés könnyei)
 - Fohász a jelenért, és a jövőért.

Hitvallásaim:

-Aki nem tud kérni, nem tud megköszönni, és ha tévedett, vagy vétett, azt mondani, 
 bocsánat, hogyan tehetem jóvá, annak még van mit tanulnia! 

-Adni úgy kell tudni, hogy el is lehessen…. fogadni! Elfogadni, pedig csak azt lehet, amit úgy adnak!
 
-Szív hangja -Ne hajolj földig a sors előtt, csak azért, mert úgy kívánja...Szíved törvénye szerint élj!
Elkerülés csak meghosszabbítja a szenvedést, kapuja lakatra zárva! 






Könnyek üzenete (szülővárosomnak)

 





Zsigai Klára
  
Könnyek üzenete

(Szülővárosomnak)


*

Még most sem tudod: ki, és milyen vagyok,
Ítéletet mégis mondtál felettem, - egy életre!
Még most sem tudod, hogy van szívem,
Tudom, mit jelent: tisztelet, alázat, megbocsátás,
Hazaszeretet.
Érző szív dobog bennem.
Őszinte, igaz szót
Mindig előnybe helyeztem!


*
Ha tévedtem, soha nem szégyelltem
Bocsánatot kérni,
Tudtam pontosan, mennyire tud fájni,
Mit jelent másik oldalon álló vétlennek megélni.
Bántani most sem akarlak, de a szó elszáll.
Ha eddig látni sem akartál, meg sem hallgattál,
Így tisztelettel elmondom:
Ember maradok akkor is,
Ha szemedben
A másik oldalhoz tartozom! 


*

Soha nem akartad tudni, látni, hogy ki vagyok!
Asztalhoz sem engedtél ülni.
Én magamban, egyes-egyedül - Ti százan ellenem!
Bosszú virágát soha nem dédelgettem.
Nekem csak a tüskéset, és mindig mással adattad,
S bár bűnöm nem volt soha,
tudnod kell azt is - Nem nekem volt az!
Szégyenkeznem sem nekem kell soha! 


*

Igazság fáj, ha nincs belátás, jóvátétel.
Feledni, túlélni, nehéz,
Kinek látni, tenni kellett volna ellene,
Falazták a múltat - összezárva építették a jövőt.
Így az erkölcstelen harcból már csak
A becsületem maradt! 


*

Szememben könny - Te, Büszkének vallod magad!
Hontalanná tettél - Erkölcs, arc nélkül jár.
Már nem kérek, oly sokszor megtettem,
Akkor sem, ha nagyon fáj.
Vérző sebeimmel magamra hagytál,
Egyetlen Szülővárosom,
Egyetlen Hazám!


Győr, 2011. november 20.



kép:internet

Gyermekkor fénye

 

Zsigai Klára

 

Gyermekkor fénye

 

Gyermekkor fénye más volt e földön,
volt testvér, vidám gyermeki kacaj,
bújócska, asztalon kenyér,
tető fejek felett, meleg otthon,
szerető ölelés.


Nem volt dőzs, pazarlás, megalázás,
rongyrázás - volt tisztelete, becsülete
szülőnek, tanítónak, orvosnak,
iskolaigazgatónak.

 

Szabadság szele néha szembefújt,
mégis a család minden tagja dolgozott,
fizetést kapott, szegény családoknak
tehetősek, érző lelkűek önzetlenül,
családtagként tisztelve mindig adott.


Alázatba burkolt, perdülő fillérekér`
milliónyi kérges tenyér nyúl,
arcok sápadtak, szemek lesütve,
kinek-kinek meg terülj asztalkám.
Nap sugara pörköl, jövő útja délibáb,
jelen-múlt eggyé vált!


Évezredek órája beragadt,
recseg-ropog, rozsdás fogai
gyökérkezelésre túl odvasak!
Óh, jaj, ha látnátok,
virágot szívekre raknátok!
Anyám teste mára porrá lett,
szavai ma is fülembe csengenek:


"Kezdődik a rántott leves kúra,
fordul a mi sorsunk lassan balra.
Ma ebédre az volt, ami tegnap délben,
különbség annyi, frissen lészen főzve."

 

Győr, 2017. május 14.

2011. okt. 26.

Zsigai Klára: Élet csónakjában (Dr. Csókay Andrásnak)

Zsigai Klára


Élet csónakjában

(Dr.Csókay Andrásnak)

Ha meginog élet csónakja, elfogy a lélegzet,
Lelkekre árnyak hullnak, felhők tornyosulnak.
Reszkető kéz még remél, bátorság lábakba száll,
Akkor kell, az igaz, hű Barát!

Láttál már: éledő rügyet, boldognak induló életet,
odvas, öreg fákat, kerékbetört sorsokat,
Nemzetre, gyermekre hulló könnyeket.
Szemekben boldogságot, hitbe vetett csodát.

Búcsúszót már kimondani nem tudót,
tehetetlenség keserű záporát.
S hogy a halál is lehet jó barát,
Magányban elvetélt sors még az égbe kiált!

Oly kegyetlen a világ, ajtók sorra csukódnak.
Ki gyújt fényt az értelemnek?
Ki tehet ellene?
Mindennapos iszonyatok országának,
utolsó szenvedés hideg verítékét ki töröli le?

Csak az látja, ki érzi, mit felhő eltakar.
Lelkekbe erőt adsz, hitet teremtesz.
Tetted, szereteted mindent elmond.
Utolsó reményt égből lehozod.
Velünk lélegzel.

Győr, 2011. október. 01.

2010. febr. 20.
























Zsigai Klára

Én ott leszek...



Én ott leszek, veled, melletted,
szorítva fogom majd két kezedet,
átölellek szorosan,
hogy még egyszer érezzelek,
,,Élet igazolja minden tetted"-et.
Eldúdolom koldusok utolsó dalát,
szívemben hordozom a lüktető imát.
Egyedül vagy, és én egyedül maradok,
nem érdekel a világ,
vulkánként tör fel utolsó vágy,
határtalan szenvedély,
meg nem élt ma,
behozhatatlan holnap,
szitáló ködbe kúszik a jövő,
válasz nélkül maradt kérdések sora:
méhébe befogad majd a föld?
Jó sem leszek többé már soha,
ne kérdezed tőlem miért fordult el a világ,
Mint gesztenye a tüskés házából,
kifordult magából,
csúfos gonosz nem szenderül,
válladra ül, ott hegedül!
Én ott leszek, mindig veled,
görcsbe szorítva fogom majd két kezedet,
selymes kéreg, múlt emléke vigasztal,
gömbölyödött marok arcomhoz simul,
ráncok mélyén könnyet töröl,
elmúlt a nyár, hajnalba fordult az ősz,
én azt mondom csak:
Köszönöm!
Ott leszek, mindig melletted,
mert szeretlek, féltelek!
Átölellek, szenvedéllyel, szorosan
hogy még egyszer érezzelek,
Én ott leszek... melletted!

2010. jan. 10.

"Árva kisgyermek"




Zsigai Klára

,,Árva kisgyermek"

Csontig fázik a lelkem


elfogyott a ritmus
csak fülemben hallom
szemem becsukom
dallamát visszaadni
már soha nem tudom
hazug lett a látomás
pirkadó-felkelő nap
történelmet ír

cipőm már elkopott
talpa mint írólap
porszemet megérez
rég alkalmira vágyna
megbecsült életre
tudni jövő útját
szívemben őrzöm még
büszke fenyőerdők illatát

kik festik és színezik
lilára a hajnalt
miért perzseli a lelket
hogy mondjam el
hogy fáj amit érzek
mit ér a kimondott szó
mennyi a hitele
menny - föld - tenger miért egy
mesekönyvbe mártott ecsettel!

könnyfátyol takar
már semmit nem értek
szülővárosom nagy urai
mindenemet erővel vettek el:
egyetlen meleg otthonom
Anya szerető csókját
simogatást - hitet
bíztató szót -utolsó falatot
ölelő karokat
csontig fázik a lelkem
,,Árva kisgyermek" lettem újra!

Istentől kérdezem
halkan az éjben:
- mit és hogyan tegyek
nem maradt már semmim
csak a becsületem
mim volt két kézzel
szívből adtam
rég elfeledtem
soha nem mértem

Győr, 2010. január 10.

Árnyék a fényben



Zsigai Klára

Árnyék a fényben


Szikrázik a tél
csipkés jégvirágok nyílnak
sóhajok éjszakája hontalan
fagyos ágak hitet tőrrel szúrnak
szenvedés és gyász
árnyék vetül a fényben
könny szökik ég kék színében

hullámok érik ködös magányt
holnaptól féltve élni a mát
szakadék szélén halad az út
félőn nehogy belecsússz
hant lehet rögös fagyos
visszhangtól fájón koppanós

konkoly került búza közé
hajszál gyökerét senki ne tépje
éledő magvak sorvadnak
marokba szorultak öklök
torzult lelkek vad áradása
aratáskor égjen konkolynak lángja

disszonáns a dallam hamis a szó
ködvilág árva csendje betakar
erőszak sebei mélyek
lélegzek még élek
sötét nyirkos éjben

remények tiszta ölelések
örökké létezek
ködöt lehel most utolsó szó:
Fények gyúljatok
őszinte hangok
még utoljára
torok szakadásig
szóljatok!

2009. aug. 27.

Egyetlen hajlékból , érvényes lakásbérleti szerződéssel, tartozások nélkül kényszerkilakoltatás Győrben, kérdőjelekkel!

http://s8.images.www.tvn.hu/2009/08/02/22/11/www.tvn.hu_5910dc5a0610c1ceb06083415314ae2d.jpg

http://s8.images.www.tvn.hu/2009/08/02/22/14/www.tvn.hu_c582c3fd7f4eab4f2ecf7e31666724e9.jpg

http://s8.images.www.tvn.hu/2009/08/02/23/28/www.tvn.hu_66cf9a7e909a07c274c4bc675971317e.jpg

http://s8.images.www.tvn.hu/2009/08/02/23/36/www.tvn.hu_f548a43afb5600773c033baab63b8dba.jpg

http://xfree.hu/kep_show.tvn?SID=bf8da1f54d5f6a7037900c86e44eb138bf8da1f54d5f6a7037900c86e44eb138&kid=233802&aid=50903













Kényszerkilakoltatás Győrben, kérdőjelekkel!

Kedves Barátaim!

Szeretném megköszönni mindenkinek azt a szeretetet, aggódást, és lelki segítséget, országos imaláncot, amit kaptam sorsom megmentésért, barátaimtól, ismertetlenektől, hazánkban, és határainkon túl is.

Egyben tájékoztatom azokat is, akikhez így jut el szomorú lakásügyem történetének folytatása.
Nemvagyok bedölt hiteles, törvényesen, érvényes lakásbérleti szerződéssel laktam, tartozásom sem volt, mégis erkölcstelen módon végrehajtották a kilakoltatást Győrben.

Kényszererőkkel végrehajtották, 2009. május 12.-én, és egyetlen hajlékomat, melyben törvényesen laktam, elvették tőlem! Az érvényben lévő lakásbérleti szerződésemet a mai napig senki vissza nem vonta.

Törvényes lakásomat jeleztem ott végrehajtás előtt, kértem, halasszák el a kilakoltatást, mert itt tévedés, hivatali hanyagság van. Sajnos hiába!

Agressziv rendőri intézkedés közben súlyosan megsérültem, (agyrázkódás, nyaki gerincrándulása, zúzódása, továbbá mellkas zúzódás, alkar, csukló sérülései és zúzódásai, bokazúzódás) Többször kellett, és jelenleg is kell visszavinni kórházba, fájdalmaim miatt nyaki merevítőt hordanom, és kezelésekre járnom, fájdalmaim csillapítása miatt baleseti utókezelésre.

Lakásomon a zárat kicserélték, benne lévő dolgaimmal együtt leplombálták, vissza nem mehetek, sérüléseim, fájdalmaim miatt kórházba vittek, több alkalommal is, és kórházból az utcára kerültem minden elhelyezés nélkül.

Végrehajtótól semmilyen jegyzőkönyvet nem kaptam, és ott sem íratott alá senki, semmit velem, pedig ott voltam! Ami ennél még durvább, hogy helyettem valaki aláírta azt a közokiratot, melyet én nem is láthattam!
Csak két hónappal később kaptam egy fénymásolatot az INSZOL igazgatójától, Sági Gézától, melyet válaszként fénymásolatban megküldött. A közokiraton szereplő aláírás nem az nem az én aláírásom! Az érvényes lakásbérleti szerződésem felbontását kényesen kikerülte igazgató úr, "lezártnak tekinti az ügyet" pedig nagyon jól tudja, hogy a 2002. április 30-án kötött határozatlan idejű lakásbérleti szerződésem soha nem volt per tárgya! Mig nem mondják fel, törvényes lakhatásomnak tekintem. Megjegyzem még a lakbért is számlázzák rendszerességgel az INSZOL részéről nevemre, holtt tudják, hogy kényszererőkkel kiverve ők tettek ki az utcára!
Ő lezártnak tekinti, én meg az utcán vagyok, betegen, súlyos sérülésekkel, hajléktalanná téve!

A mai napig hivatalosan, eredeti példányban nem kaptam meg, azt sem, hová lettek a lakásban maradt dolgaim....Rendőri intézkedés miatt megtettük a feljelentést ügyvédemmel. Kapott információm szerint a rendőrt felfüggesztették.

Lakásom még mindig üres. Én pedig hátizsákkal a hátamon 40 fok melegben agyrázkódással, nyaki gerinczúzódással utcára kerültem. Erőtlenül, betegen gyalog rovom a várost. Barátaim segítségével, szívességgel lakok több helyen, ahol éppen tudok, és szenvedések árán élem túl napjaimat... A rendőr által kitekert csuklóm, kezem merev, és ha a kezelések nemsegítenek, akkor a kézsebészetet kell megkeresnem, mondta a kórházi szakorvos.

Győr város vezetői lakásügyem meghallgatásától, annak megoldásától, kezdettől elzárkóztak. Többször kértem írásban is beadva a város vezetőinek, közgyűlés elé tárva döntésüket kérve, sajnos hiába, válaszra sem méltattak. A képviselőket megfélemlítették, hogy maradjanak ki ebből az ügyből, mert elveszítik állásiukat, és rendőrségi ügyekkel, feljelentésekkel fenyegették meg őket.

Győr város vezetői be is látták már a hivatali hanyag munkájukat, igazammal mégis magam maradtam:

(Hír Tv Keresztmetszet 153. adása. 2006. febr.22., Duna Tv 2006. márc. 03. kiemelt hírekben).

A műsorokban Wajzer Gábor, Győr város Lakásiroda vezetőjeként elmondta kérdésre, :

,,Igen, találkozunk olyan ügyekkel, ahol, felvetődik a hanyagság, ez vitathatatlan, ahol lehet meg is, próbáljuk ezeket így utólag rendbe tenni, és orvosolni. Van, amit nem lehet, tehát nyilván évtizedes sérelmeket nem fogunk tudni kijavítani. Lehetőséget mindenkinek megpróbáljuk megadni, de hát helyretenni az akkori időszaknak a hibáit, azt hiszem, hogy nem a mi dolgunk és nem is fogjuk tudni soha megoldani."

Kijelentette azt is ,,Nyilván valaki tévedett. Azt, hogy a bérlő volt, vagy az akkor őt kijelölő szerv volt, azt hiszem ez nem az én dolgom eldönteni."

A kilakoltatást még ezek után sem állították le, hiába jeleztem , kértem, könyörögtem, állítsák le a tévedésen alapuló kilakoltatást...de nem ez történt.


INSZOL igazgatójának küldött levelem:


INSZOL Ingatlankezelő és Szolgáltató Zrt.
9024 Győr, Orgona u.10.

Tárgy: Tájékoztatás kérése

Tisztelt Sági Géza Vezérigazgató Úr!

Alulírott Bagó Andrásné 9025 Győr, Radnóti Miklós u. 25 fsz.1. szám alatti lakos T.Cim által kezdeményezet végrehajtási eljárással kapcsolatban az alábbi tájékoztatást kérem.2009. május 12.-én karhatalom igénybevételével önálló bírósági végrehajtó erőszakkal a lakás elhagyására kényszerített, azonban a mai napig erről semmiféle írást nem kaptam és arról sem, hogy az ingatlanban maradt dolgaimnak mi lett a sorsa, hol vannak.

A több mint 10 éve tartó ügynek szenvedő alanya vagyok, amit az Önök, ill. jogelődjük az IKV dolgozóinak sorozatosan elkövetett hanyag munkája, mulasztásaik és törvénysértéseik idéztek elő. Jelenleg is igazolható azon magatartásuk, mely szerint 2002. április 30.-án a lakásbérleti szerződést közös megegyezéssel módosítottuk, melyben a bérleti szerződés fennállta, vagyis a jogfolytonosság elismerésre került.

Ezzel szemben a folyamatos lakbérfizetés ellenére a határozott idejűről határozatlan idejűre módosult lakásbérleti szerződést a mai napig senki nem mondta fel, hanem a kilakoltatást kényszererőkkel végrehajtották, ahol súlyosan megsérültem, jelenleg is korházi kezelés alatt állok.

Ezt a tényt nemcsak T. Címnek, hanem a polgármesteri hivatalnak is írásban jeleztem, azonban a mai napig erre az okiratra reagálás nem történt.Kérem, hogy legkésőbb 15 napon belül írásban nyilatkozzanak a fent említett szerződés módosításáról, mert azt én érvényesnek tekintem. Ezen kívül kártérítési igényt fogok bejelenteni és kérem válaszukban térjenek ki arra, hogy hajlandóak-e a történtek után részemre az engem ért anyagi és erkölcsi károm kompenzálására kártérítést fizetni.

Emlékeztetőül csatolom a 2002. április 30-i okirat másolatát.

Győr, 2009. június 25.

Tisztelettel:
Bagó Andrásné


INSZOL igazgató válasza



INSZOL Ingatlankezelő és Szolgáltató Zrt.
tel: 96/511-420
fax:96/511-642

9024 Győr, Orgona u.10.

Bagó Andrásné


Radóti M.u. 25.fszt.1.

9025

Ügyintéző: 12-91/2008.


Tárgy: Tájékoztatás Győr, 2009.06.29.



Tisztelt Bagó Andrásné!


A 2009. június 25-én kelt levelére válaszolva, megjegyezni kívánjuk, hogy nem igazán értjük a „lakásban maradt holmik hollétére” vonatkozó kérdését, mivel a lakás a végrehajtási cselekmény időpontjában teljesen kiürített állapotban volt. A lakást vélhetően Ön üríthette ki, mivel a kilakoltatás időpontjáig az kizárólag az Ön birtokában volt, és a végrehajtó általi felnyitáskor ingóságok nem voltak a lakásban. Ennek alátámasztására mellékeljük a végrehajtási ügyben felvett jegyzőkönyvek másolatát.

Tájékoztatjuk, hogy a végrehajtási eljárás befejeződésével társaságunk az ügyet lezártnak tekinti, így nem áll módunkban a Győr, Radnóti M. u. 25.fszt.1 szám alatti önkormányzati bérlakás kapcsán Önnel további egyeztetést folytatni.


Kérem fenti tájékoztatás elfogadását és tudomásulvételét.


Üdvözlettel:


Sági Géza
ügyvezető igazgató






Kedves Barátaim!



Sajnos a romló egészségi állapotom miatt csak most tudtam megtenni, hogy egyáltalán beszéljek erről az ügyről. Idegsebész, és szakorvosok szerint hosszú a gyógyulási idő, mivel a nyaki gerincnél érzékeny, fájdalmas területet, idegköteget ért az ütés, és a fájdalom kihat a végtagokra. Jelenleg is sokat fáj a fejem , a kitekert bal kezem, és végtagjaim. Orvosaim szerint sokat kell pihennem, kímélő életmódot javasoltak, és azt is hozzátették, hogy sajnos az alapprobléma megoldása nélkül a gyógyulás, felépülés javulása sem várható. Maradandó nyomát viselem a bal kezemen is még mindig. Kórházba vissza kell mennem kontrollra. Bízom benne, hogy még van lehetőség, kezelés, segitség a teljes felgyógyulásomhoz.

Győr, 2009. augusztus 26.

Szeretettel:

Zsigai Klára

2009. máj. 1.

Zsigai Klára: Lakásügyemről egy összafoglaló írás

Független Újságírók Szövetsége
BENCSIK LÁSZLÓ: A Magyar Köztársaság nevében
Publicisztikák
2007.09.20.
/Egyedül, de nem magányosan/
2007. szeptember

„A Magyar Köztársaság nevében!

Kihirdetem a Győr-Moson-Sopron Megyei Bíróság ítéletét: a felperes fellebbezését a bíróság elutasítja.”
Keményen koppanó, kegyetlen szavak – a karhatalom általi kiköltöztetést jelentik a felperes számára.
Ő némán ingatja fejét, miközben a tanácsvezető bíró indoklását hallgatja, szemében csalódottság, láthatóan alig hiszi, amit hall. Válla kissé megroggyan, és az előbb még gondosan fésült frizura is mintha fénytelenebb lenne.
Bagó Andrásné Zsigai Klára tizenhárom esztendeje harcol Győr város Polgármesteri Hivatalával és az INSZOL Rt-vel (győri IKV), hogy hátralévő éveit abban a lakásban élhesse le, ahol gyermekként felnőtt, ahol idős, magatehetetlenül béna szüleit halálukig ápolta.

A legfrissebb bírósági ítélet szerint ehhez nincs joga.
A szóban forgó hajlék esetében ne gondoljon senki sokszobás, „rózsadombi” szintű villára, az a Győr-Sziget elnevezésű városrész egyik viharvert utcájában van, egy hatvanas években épült, soha fel nem újított, szocreál épület földszintjén, és mindössze kétszobás.
Ennek a lakásnak a bérleti jogáért folyik az évtizedes küzdelem, nem kímélve idegrendszert, pénzt és bírósági, közhivatali kapacitást.
A történet 1962-ben kezdődik, amikor az öttagú család határozatlan idejű főbérleti kiutalással tanácsi bérlakáshoz jut. Az erről szóló határozat Zsigai Lászlót, az édesapát nevezi meg bérlőként, a bérleti szerződésre azonban valamilyen oknál fogva már az édesanya, Zsigai Lászlóné neve kerül. Hivatali elírás, hanyag iratkezelés lesz jó harminc év után a konfliktus kiváltó oka.

Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy az édesanya – könnyítendő a család anyagi gondjain – átmenetileg elvállalja az épület házmesterségét. A munkájáért díjazást kap, de egyéb tekintetben bérlői státusza nem változik, a lakást - közös megegyezéssel - sosem minősítik át szolgálati lakássá - lakbért, vízdíjat és minden más költséget ugyanúgy fizet, mint a ház többi lakója.

Zsigai Lászlóné több éves munkaviszonya 1976-ban megszakad, mivel mozgásában korlátozottá válik, és egyre romló egészségi állapota miatt feladatkörét már nem tudja ellátni. Orvosi bizottság elé kerül, és lábával leszázalékolják. Munkáltatója a tényt tudomásul veszi.

A későbbi években az édesapa egészségi állapota is súlyosan megrendül, magatehetetlen bénaként a járásában korlátozott, rokkant feleségének gondozására szorul. A szülők életvitelének ellehetetlenülése 1993-ban arra készteti főhősünket, az időközben már önálló háztartásban élő Bagó Andrásné Zsigai Klárát, hogy gondozásuk, ellátásuk megoldása érdekében visszaköltözzön a Radnóti utcai lakásba. Napközben dolgozik, délután rohan haza a háztartást és a beteg szülőket ellátni - ez a napi programja az elkövetkezendő időszakban.

Az édesapa 1994-ben, az édesanya 1996-ban meghal. A két halálesettel rémálomszerű eseménysorozat indul be Zsigai Klára életében. Szülei halálát követően elveszti testvérét is, majd állás nélkül marad. Mindennek megtetőzéséül hirtelen és teljesen váratlanul szembetalálkozik az önkormányzat döntésével, ami szerint el kell hagynia a lakást, lévén az ő nyilvántartásuk szerint az szolgálati lakás.

Főhősünk alól ekkor kicsúszik a talaj - ezt a csapást már nem tudja lábon elviselni. Mozgásképtelenné válik, kórházba kerül, ahonnan a kezelés végeztével - állapotát véglegesnek ítélendő - tolókocsiban bocsátják el. A maradék erejét összeszedve elhatározza, hogy mégsem adja fel, összegyűjtött anyagi tartaléka terhére nemzetközileg elismert természetgyógyászati tanulmányokba kezd, és kinezológiai szakképesítést szerez. A megszerzett ismeretet és technikát saját maga gyógyítására használja fel, és kitartó erőfeszítésének köszönhetően kigyógyítja magát az orvosok által véglegesnek elkönyvelt állapotból.

A siker visszahozza önbizalmát, elhatározza, hogy a végsőkig küzdeni fog a lakásért, amiben életének jelentős részét leélte.
Nézzük, mi történt a lakás ügyében, mi vezetett ilyen bonyodalmakhoz?

A ház társasházzá alakításának folyamata, a lakások bérlők általi megvétele, még az édesanya halála előtti évben megkezdődik. Zsigai Lászlóné is benyújtja kérelmét a megvásárlásra, lánya - Bagó Andrásné Zsigai Klára – nevére szólóan. Szerződéskötés még nem történik, amikor az édesanya elhalálozik. Klára jelenti az esetet az INSZOL-nál és az Önkormányzatnál, ahol küldik őt a bérleti jogviszony folytatásának rendezésére, és felszólítják, kérjen a ház lakóitól igazolást arról, hogy életvitelszerűen itt lakott, és ők hozzájárulnak lakásának általa történő megvételéhez. A kért igazolásokat beszerezte, és benyújtotta a Polgármesteri Hivatal Lakásirodájának. A bérleti jogviszony rendezése már sokkal nehezebben megy, egy éven keresztül járja a hivatalokat, ahol nyugtatják, hosszú a kifutása az ilyen ügyintézésnek, kérik, legyen türelemmel. Később egy évre (1997. augusztus 1. – 1998. július 31.) bérleti szerződést kötnek vele, mondván, csak így tudják nevére írni a lakást. (A szerződésre rákerül, hogy a bérlő nem rendelkezik másik lakással, így lakhatását a későbbiekben sem tudja önerőből megoldani.)

A szerződés lejártát követően közlik Klárával a végleges döntést: A szóban forgó lakás az INSZOL Rt. szolgálati bérleménye, a lakásbérleti jogviszonyt nem kaphatja meg, a lakást nem vásárolhatja meg, oda a tulajdonos új bérlőt kíván kijelölni. Elhelyezéséről maga köteles gondoskodni. Ezt követően az iroda vezetője felszólítja, hogy a lakás kulcsait adja le a bérbeadónak.

Zsigai Klára ekkor már minden eszközt megragad, hogy megvédje magát a kilakoltatástól, az utcára kerüléstől. Megkeresi önkormányzati képviselőjét, a városi jegyzőt, az összes, ügyben érdekelt hatóságot, majd a sajtó figyelmét is felhívja a vele történt méltánytalanságra.
Végső elkeseredésében bírósághoz fordul. Az ügy az eltelt években, több menetben végigjárja a különböző szintű bíróságokat, még a Legfelsőbb Bíróság is foglalkozik vele.

A jogi eljárás részleteinek ismertetésére itt nincs lehetőségünk, a lényeg a következő: Bagó Andrásné Zsigai Klára álláspontja szerint a valamikori Lakásigazgatási Osztály az édesapját tekintette igénylőnek, és az ő nevére bocsátott ki határozatot, bérlőnek jelölve ki őt, míg a bérleti szerződést – tévesen - már édesanyjával kötötték meg úgy, hogy a bérlakás szolgálati lakássá minősítéséről egy szó sincs a bérleti szerződésben. (A bérlakás kiutaló határozata is azért szólt Zsigai László nevére, mivel Zsigai Lászlóné eredetileg csak ideiglenes jelleggel vállalta el a házmesterséget.). A dolog pikantériája, hogy a hivatali irattárból előkerülő bérleti szerződés példányát manipulálták, áthúzták rajta a bérlakásra utaló adatokat, és a SZOLGÁLATI LAKÁS felirattal látták el. Így a bérlő és a hivatal bérleti szerződése jelentős tartalmi eltérést hordozva vonatkozott ugyanarra a lakásra.

Ennek a korábban megmásított dokumentumnak a fénymásolt példánya kísérte el az ügyet a Legfelsőbb Bíróságig, és ez volt a hivatkozási alap mindvégig a bérleti jogviszony folytatásának elutasítására. Ez támasztotta alá az Önkormányzat álláspontját, miszerint ez a bérlemény szolgálati lakás. Történt ez mindaddig, mígnem Klára édesanyjának hagyatékából elő nem került az eredeti – nem manipulált - lakáskiutaló határozat és bérleti szerződés. Erre hivatkozással főhősünk új keresetet terjesztett elő, kérte a bérleti jog elismerését, hiszen az előkerült dokumentumok bizonyították, a lakás státusza: tanácsi bérlakás.

Az eljáró bíróságok szerint „a perbeli jogvita szempontjából a bérleti szerződés tartalma nem releváns”, és az akkor hatályos jogszabályok értelmezésére hivatkozva – igazat adva a bérbeadónak, hogy ez egy szolgálati lakás - a lakásbérleti szerződés folytatására irányuló kérelmet nem támogatják.

A legutolsó – Klára fellebbezését elutasító - megyei bírósági ítélet alapján néhány héten belül kilakoltatható, akár rendőri segítséggel az utcára tehető.
Bagó Andrásné Zsigai Klára önvallomásából: - Többször kértem méltányosságot, hogy próbálják emberi módon rendezni az ügyet. Kezdettől fogva itt laktam, úgy érzem, jogom van ehhez a lakáshoz. Érzelmi szálak is fűznek hozzá – egész gyerekkoromat itt éltem meg. Időközben minden rokonomat elveszítettem, tehát nagyon fontos számomra, hogy ebben a házban maradhassak. Sem lakbérrel, sem közüzemi díjjal nem tartozom. Az irodán tudják nagyon jól azt is, hogy önerőből nem tudom megoldani a lakhatásomat. …Most eljutottunk addig, hogy az igazammal egyedül maradtam, mert a nem megfelelő törvények nem az igazságot szolgálják, és így nem a valós tények kerülnek felszínre. Felháborító, hogy most az szólíthat fel engem a lakás elhagyására, aki igazán a hamisítást, az önkényes iratmódosítást megtehette. …Méltányosságra, emberi megoldásra nem hajlandó az önkormányzat és az INSZOL, csak megfélemlítenek, megaláznak rendszeresen. …Úgy érzem, hogy ügyem mögött több olyan ember esete is van, akik hozzám hasonló helyzetbe kerültek, és nem voltak képesek sem erővel, sem kitartással végigvinni a harcot. Amit igazán felháborítónak tartok, hogy az INSZOL-nak még ma is a saját irattárában vannak a régi ügyek papírjai, nem a levéltárban, nem egy olyan rendszerben, ahová soha senki nem nyúlhat be és manipulálhat meg papírokat. Vettem a fáradságot, és elmentem a város levéltárába, kigyűjtöttem az ügyre vonatkozó jegyzőkönyveket 1960-tól.

Megnéztem, hogy dolgoztak a lakáshivatalban, milyen volt a belső ellenőrzés, és milyen hibákat hoztak felszínre. Arra a pár évtizedre, amit ott végignéztem – és bizonyítani tudom, mert fénymásolatot is kértem belőle – korrupt, önkényes ügyintézések, hivatali visszaélések, manipulálások és különböző jogszabályok áthágása volt a jellemző.

…Szomorú dolog, hogy Győr városában tizenhárom évig tart egy ilyen per, szomorú, hogy olyan emberrel teszik mindezt meg, aki erején felül végigvitte ügyét, minden segítség nélkül. Pontosan azért akarják ellehetetleníteni, mert kiállt az igaza mellett, és minden körülmények között ember tudott maradni. Az ilyet – azzal a gondolkodással, amilyen világot ma élünk - el kell taposni. Én azt kérem mindenkitől, hogy fogjunk össze, mert ez az eset nem egyedi. …Nekem tizenhárom évet vettek el az életemből, nem is éltem igazán, és ma ott tartok, hogy el kell döntenem virágot viszek a szüleim sírjára, vagy kenyeret vásárolok.

Az ügy tanulságai szerteágazóak. Foglalkozzunk most csak főhősünk – tragikus hősünk - személyével, milyen ember ő, hová lehet elhelyezni a képzeletbeli társadalmi ranglétrán?

Mindjárt az elején le kell szögezni, hogy Zsigai Klára egyetlen pillanatig nem ül tétlen, nem vár az állam gondoskodására, hanem dolgozik, tanul és tisztességgel ellátja családját. Amikor szülei már nem tudják háztartásukat önállóan vezetni, akkor őket is felkarolja, gondozza zokszó nélkül, nem kér a várostól szociális ellátást, segélyt.

Amíg tart a pénze – hét évig - ügyvéd segítségét veszi igénybe jogi küzdelmében, majd a kényszerűség ráviszi, hogy beletanuljon a polgári jogba. Ezt követően már maga írja beadványait, fellebbezéseit, és látja el saját maga jogi képviseletét.
Mérlegképes könyvelőként hosszabb ideje regisztrált munkanélküli, de nem akar segélyből élni, ötvenegy évesen közgazdász (ágazati) logisztikusként államvizsgázik, majd „C” típusú középszintű angol nyelvvizsgát tesz és számítástechnikai ECDL tanfolyamot végez. Lehetőségeinek további bővítésére az EU pályázatíró képesítést is megszerzi.

Zsigai Klára nem akar mást, csak dolgozni és élni. Úgy érzi, egyiket sem hagyják. Hiába rendelkezik többféle végzettséggel, pályázatait visszautasítják, személye az elbírálásoknál rendszeresen hátrányba kerül. Meg van róla győződve, hogy ő ebben a városban sosem fog munkát kapni. Összefonódásról, ellene irányuló akciókról beszél. Állítja, a város vezetése igyekszik rossz hírét kelteni. Mondhatnánk üldözési mániának, ha nem olvastuk volna Győr polgármesterének elnézést kérő levelét, melyet az adatvédelmi biztos felszólítására küldött főhősünknek. Bizonyára nem ok nélkül.
Munkát tehát nem kap, most a lakásából is ki akarják tenni.

A maga igazát keresi a bíróságokon is, holott tudnia kellene, hogy azok, az érvényes jogszabályok figyelembevételével és értelmezésével JOGOT szolgáltatnak és nem IGAZSÁGOT. (Talán Mátyás volt az utolsó, aki - úgy hisszük - törekedett az emberi, erkölcsi igazságérzetet érvényesíteni az ítélkezésben.)
Zsigai Klára tíz körömmel kapaszkodik polgári létének utolsó fix pontjába és értékébe: a lakásába. Még mindig reménykedik egy emberi megoldásban. Megfelelő kompromisszumra is hajlandó lenne, ha az számára méltányos megoldást jelentene, de ilyet idáig csak megalázó feltételekkel kínáltak fel számára.

A „Zsigai Klárák” itt élnek közöttünk. Lehet őket nehéz embernek nevezni, mondhatjuk rájuk, hogy szélmalomharcosok, de üdvözölhetjük őket a hazánkban olyan nehezen ébredező civil kurázsi képviselőjeként is. A megítélés változhat, de van, ami vitathatatlan: értékes emberek. Kár lenne egyért is közülük…
Kedves Zsigai Klára! Tisztelt Győr Város Polgármesteri Hivatala!
Úgy ítéljük, eljött a fegyverletétel és békekötés pillanata.

BENCSIK LÁSZLÓ (FÚSZ)

2009. febr. 20.

Zsigai Klára:A sors



Zsigai Klára

A sors



Parányi csillagok burokszirmába
Zárt titkos jelek most is üzennek,
Kezem mégis féltőn megremeg.

Erőtlenség feledteti, dédelgetett,
Féltve őrzött vágyakat,- végtelen
Időből kiszakított fájó korlátokat.

Elérsz, ha földig lehajolsz értem,
Jelem még ismered, - ha akarsz,
Érinthetsz, láthatsz, szerethetsz!

Cseppkövekké dagadt emlékek,
Boldogság-félelem súlya alatt,
Lelkemig ér, a rejtőzködő csend.

Elűzném a ködöt, felhőket égről,
Szabadság tiszta fénye erőt ad,
Nap még beragyogja utunkat.

Zápor-villámok lassan csitulnak,
Ringatózó reményekkel sorsomat
Boldogan viselem, nem cserélem,

Enyém lett, - Már mindörökre!

Győr, 2008. december 25.

Zsigai Klára:Szerelem tengerében



Zsigai Klára

Szerelem tengerében



Reggeli napsugár simogat kedvesen
Boldogan nézem csillogó szemedet
Nyakadhoz bújok
Karjaidba fonom testem
Felhőtlen szerelemünk
Tengerét keresem.

Tüzes pokol-lüktető testek mámora éled
Ujjaink gyengéd játékos táncba kezdenek
Vágyak minden rezdülésre
Szenvedélyt kelt
Feszülő ringó testek
Határt nem ismernek.

Megölellek mohón követelem szerelmed
Erogén zónák varázslatok kertjében
Hajadba túrok,hozzád bújok
Vágyak, rejtett zugok
Ezernyi fény szikrát szór
Életre kel valahol.

Testünk eggyé váll szánk némán összeforr
Boldog halk sikoly szakad fel
Lüktető szívek éneke meséli tovább
Nincs annál édesebb
Mint a csókkal zárt
Szerelem!

Zsigai Klára:Ki a sors kegyeltje?




Zsigai Klára

Ki a sors kegyeltje?



Játssz a gondolattal!
Világosság győzne, kívánnád,
minden terved csak fénybe,
eltaposva minden ellen menjen,
Ki a sors kegyeltje?
Ki gazdag,
tán földönfutó,
kit sújt,
vagy tenyerén hord,
akár messze ható sors ereje,
kinek érte tennie nem kell,
kívánnád, csak a fény
világosság győzzön,
szívedben is azt éreznéd
örökké önzőn?

Fény- sötétség
Öröm-bánat,
Jó- rossz,
Gazdag-szegény,
Nem folytatom,
ebből ennyi is elég !


Meglátod az út porát,
abban a kincset,
mi másnak nem érték,
hópehely gyönyörű csipkéjét,
réten kis bogár menekülését,
meghallod a kimondatlan szót,
az elnyelt keserű könnyeket
szívedben átérzed?
Tudsz szívből örülni, adni
nem csak sorra
kérés nélkül venni,
követelni?


Önpusztító indulatok
képzelet, féktelen impulzus
áradattal szembe haladnál
erővel- letaposva mindent
győzelemér előre?
Neked lehet ez a cél,
kinél nem mérce a pénz,
örömöt követheti bánat,
mohó, kapzsi, öntelt, anyagias
világ- torz lelkek mormoló imája.

Látnod kell az égből korom leheletét,
Földünkre szüntelen visszahulló
kegyetlen bűnök végzetét!


Győr, 2008.szeptember 12

Zsigai Klára: Boldogság



Zsigai Klára

Boldogság


Mi hiányzik? Számtalan gondolat késztet,
Kínzó érzések- élet adta receptek,
Napfényes utak, mosolyokat keresnek,
Langyos pocsolyákba nem süppednek bele.


Boldogok, kik tudnak magukon nevetni,
Kapuk kilincsét fogva küszöbét lépni.
Kik nem félnek önzetlen odaadástól,
Szeretet, hit, határok gondolatától.


Boldogok, kik mentségeket nem keresnek,
Szenvedélyek izzásai égig emelnek.
Szépet naivan meglátják út porában,
Szeretet magját hintik szerte világban.


Boldogok a Bölcsek, hegyen látnak át,
Lélek böjtjét poklok-poklát megjárták már,
Elmélyült gondolkodásra szólít a kor,
Derű boldogság várja odaát valahol.


Mi hiányzik? Számtalan gondolat késztet,
Hogy lehet felhőtlenül boldogan élnem...
Szavakba nem vágva, csak bölcsen hallgatni,
Szeretőn két kézzel önzetlenül adni.


Nem kell elvárás, megfelelés....csak érzés,
Virrasztott elme, fojtó köd el ne érjen!
Szívekbe szúrt csillag fénye ne éghessen
A rácsok nélküli szivárvány éltessen!


Boldogok, kik szorongó éj nélkül élnek
Lemenő Nap csendes fényébe nézhetnek
Mosolyogva, adnak, meglátnak, éreznek
Boldogság, szeretet járvány tiszta fénye.

Zsigai Klára:Sóhajok tánca!




Zsigai Klára

Sóhajok tánca!


elmúlt sok forró nyár,
titkos álmok, remények,
boldog ölelés,
édes csókok íze
vad vágyat korbácsol,
csillagok közt
sóhaj is táncot rop.

etört odvas ágak,
fakadó rügyek orvosa,
kacagó mosoly,
árnyékban fény,
kívánságok,
szívemnek balzsam,
hű társ, véget nem érő
boldogító dallam
sírig tartó szerelem
Te vagy nekem !




Győr, 2008. október 12.
Copyright © Zsigai Klára- 2008
CC. Kizárolagos Jog Fenntartva a közzétett írásaimra.
http://zsigai-klara.blogspot.com/ © 2008Design by: Zsigai Klára

Kezdés: 2008.08.24.


.
Copyright Zsigai Klára - 2008.
CC. Jog Fenntartva a közzétett írásokra

.

 

blogger templates | Make Money Online