2021. jan. 22.

Égbe szállt Angyalok(( Vers, olaszországi buszbalesetben 2017. január 21.-én elhunytak emlékére)

 

Zsigai Klára

Égbe szállt Angyalok

(olaszországi buszbalesetben
2017. január 21.-én elhunytak emlékére)

 

Elme fel nem fogja,

kérdések sorakoznak,

varázserőt keresi sorra:

lehetett volna, tán így,

vagy egy szép, téli reggel,

de a kegyetlen éj leple

egy pillanat alatt

mindent elvett.

***

Szótlan a fájdalom,

lélegzet elakadt,

kimondatlan szavak,

félbe maradt üzenetek,

sarokba hevernek.

Visszafordíthatatlan lett, a pillanat,

szívek, mély barázdáiban

örök lenyomat.

2017. január 21.

égbe szállt angyalok örök emléke.

***

Fiatalok, tettre kész hősök,

ifjú szívek, az élet útjára léptek.

Jövő apái, anyái,

sarjadó, pattanó rügyei.

Darabokra tört,

reményt vesztett utak,

pusztító űr,

melyet a sors tenyere,

pillanat alatt porrá gyűrt.

***

Jövő hajtásai, remények fénye,

angyalokhoz költözött!

Szemekben könny,

itt maradóknak bánat,

Nehéz a búcsúzás, kimondani is fáj.

Emléketek, szívünkben őrizzük!

Angyalok integetnek már!

 

Győr, 2017.január.21.

Jogom van egy ÚJ VILÁGHOZ!

 

 


Zsigai Klára

 Jogom van egy ÚJ VILÁGHOZ!

 Jogom van, ahhoz hogy éljek,

Jogom, van, ahhoz hogy boldog legyek,

Jogom van élethez, lakáshoz, munkához,

Jogom van egy ÚJ VILÁGHOZ!

 *

Beszélnek nagyjaink szépről, igazról,

Arról, ami soha nincs és nem is volt!

Álomvilágban bódítják lelkünket,

Hazug, piszkossá tett keserű életünket!

 *

Igazság becsület merre tekereg?

Lámpással sem találnánk ilyent,

Bűnök, belátás helyett,

Beismerés kellene,

Tetteikkel helyrehozni,

Amit egy életre már, nem lehet!

 *

Oly országban élek, ahol egyre várom,

A reményt, azt a piciny fényt életembe,

Melytől az élet elviselhetőbb lehetne!

Igazság még mély álmát alussza,

Sötét barlangból kijönni nem mer,

Bilincsre zárták, fényt nem láthatja,

Arcát homály takarja el!

Keserű valóság, szomorú élet,

Bánatomban kaszással beszélek,

Erőm gyűjtöm könyörögve, kérek,

Fejem fényféle emelem, bízok aztán,

Sorba egymás után csak porba esek,

Erőtlenül felállok, újra kezdem, indulok,

Remélek, keresem az utam...

Meddig kell még cipelnünk,

Kibírhatatlan életünk, s a múltat?

 *

Remény, ne hagyj el, nem teheted velem!

Könnyemtől nem látok,

Tapogatok a sötétben, már azt sem tudom,

Mit tegyek, mit tehetek?

Néha jobb lenne nem látni, nem tudni,

Nem hallani ezt a kegyetlen világot!

(kép: netről)

 

2021. jan. 16.

Bemutatkozás

Bemutatkozás:



Zsigai Klára vagyok, végzettségemet tekintve közgazdász- logisztikus. Győrben születtem, 1953-ban, Vízöntő havában, és jelenleg is Győrben élek.  Magatehetetlen, béna szüleimet évtizedeken keresztül ápoltam,  haláluk után tanultam tovább, hogy sorsomért, jövőmért tehessek, így, 51 éves koromban államvizsgáztam. Szüleim halála után, vétlen áldoztaként egyetlen otthonomat vették el 2009.05.12.-én kényszererővel. Kórházból utcára, fedél, és elhelyezés nélkül – életem munkáját veszítve, kerültem.
Így, több éven keresztül naponta változó helyeken, télen síruhába, hálózsákba éltem túl napjaim. Diplomás munkanélküli, lakcím nélküli lettem.(ekkor írtam: Könnyek üzenete (szülővárosomnak)című versemet.

 
Szeretem mindenben a természetességet. Gondolkodásban, és tettekben is. Őszinteséget, melyet adok, mástól is elvárom. Pozitívan közelítek meg személyeket, és dolgokat. Segítek bajbajutott, és engem megkérő embertársaimnak. Előttem nincs lehetetlen, azt a szót, hogy nem tudom, nem akarom, úgysem sikerül, nem ismerem!  
Az irodalom szeretete gyermekkorom óta végig kísérte utamat kisebb-nagyobb megszakításokkal. Később megérintett az alkotás varázsa. Versekbe foglalható gondolatok, remények, vágyak, érzések lehetősége.

Szeretek verseket írni a szeretetről, szerelemről, de írok keményebb hangú, országomat, hazámat féltő, és védelmező verseket is. Tudok dacos is lenni, végsőkig harcolok az igazság oldalán, és egyetlen barátot sem hagynék bajban magára! Lelkemben a békét, és a szeretet hordozom.

Az élet nagy harcossá nevelt.  Szüleim halála után egyetlen otthonomat vették el, így az elhíresült lakásügyem miatt (a jogi útvesztőben és erkölcs buktatóiban elveszett az igazság) Küzdő szellememet ismérvén Győr város nevét is nevemhez csatolják ma már az olvasók hazánkban, és határainkon túl is, így verseim Zsigai Klára és Győri Zsigai Klára néven is megtalálhatók a világ minden részén.

Több irodalmi portálon publikáló, jegyzett költő vagyok. Verseim, írásaim rendszerességgel jelennek meg hazánkban, határainkon túl, internetes lapokban, kiadványokban, hangzó anyagban, DVD-n, és több éve nyomtatott formában, Antológiákban. Győr város ”Kisalföld” napilapjában is, de iskolai, óvodai  ünnepségeken, és különféle rendezvényeken  is előadják verseimet.

Örömmel tölt el, hogy a 2010 Pécs Európa Kulturális Fővárosa művészeti csapatának (Civilek Nevezetes Kulturális Eseményei) program CINKE csapatnak alapító tagjai között vagyok, és verseim már több éven keresztül megjelentek a CINKE fészek Antológiában is, melyet a világ több táján ismerik, olvassák, és keresik. 2016 évében a 6. Antológia kerül kiadásra, melybe költőtársaimmal közösen jelennek meg verseim is.

Fontosnak tartom, hogy a költők kiállásukkal, tisztaságukkal, őszinteségükkel segítő kezet nyújtsanak. Ebben a költészet és a művészet nagy, széles teret ad. Belefér ebbe a közvetítésbe a bölcsesség, szenvedély, kegyelem, megbocsátás, a nemzedékek újjászületésének kapunyitása, melyet a szeretet vezérel.
 (Zsigai Klára)


„Szép dolog kifaragni egy szobrot és életet adni neki; de még szebb kiformálni egy emberi lelket és megtölteni igazsággal.” (Victor Hugo) 

Írásaimmal, verseimmel adni szeretnék, egyszerű szavakkal, egyszerű érzéseket olvasóim számára, szeretetről, szerelemről, barátságról, elmúlásról, és érzéseimről. Csokrokba kötött virágaim színesek. Vannak benne illatos, bársony sziromú rózsák, és útszéli poros virágok, melynek lelke van.  Vallom, hogy az út porában is megtalálhatók a kincsek, de azokat meg kell látni, és értük a földig kell lehajolni. Csokraim vegyesek. Be kell, valljam, vannak töviseim is, melyek fájón megszúrtak, sebek kiforrtak, így hegedtek be, ma is fájnak. - Versekbe rejtett halk imák, szeretet ereje,
 - Harc, az Élet küzdőterén, 
 - Elvetélt könnyek!(tehetetlenség, de nem beletörődés könnyei)
 - Fohász a jelenért, és a jövőért.

Hitvallásaim:

-Aki nem tud kérni, nem tud megköszönni, és ha tévedett, vagy vétett, azt mondani, 
 bocsánat, hogyan tehetem jóvá, annak még van mit tanulnia! 

-Adni úgy kell tudni, hogy el is lehessen…. fogadni! Elfogadni, pedig csak azt lehet, amit úgy adnak!
 
-Szív hangja -Ne hajolj földig a sors előtt, csak azért, mert úgy kívánja...Szíved törvénye szerint élj!
Elkerülés csak meghosszabbítja a szenvedést, kapuja lakatra zárva! 






Könnyek üzenete (szülővárosomnak)

 





Zsigai Klára
  
Könnyek üzenete

(Szülővárosomnak)


*

Még most sem tudod: ki, és milyen vagyok,
Ítéletet mégis mondtál felettem, - egy életre!
Még most sem tudod, hogy van szívem,
Tudom, mit jelent: tisztelet, alázat, megbocsátás,
Hazaszeretet.
Érző szív dobog bennem.
Őszinte, igaz szót
Mindig előnybe helyeztem!


*
Ha tévedtem, soha nem szégyelltem
Bocsánatot kérni,
Tudtam pontosan, mennyire tud fájni,
Mit jelent másik oldalon álló vétlennek megélni.
Bántani most sem akarlak, de a szó elszáll.
Ha eddig látni sem akartál, meg sem hallgattál,
Így tisztelettel elmondom:
Ember maradok akkor is,
Ha szemedben
A másik oldalhoz tartozom! 


*

Soha nem akartad tudni, látni, hogy ki vagyok!
Asztalhoz sem engedtél ülni.
Én magamban, egyes-egyedül - Ti százan ellenem!
Bosszú virágát soha nem dédelgettem.
Nekem csak a tüskéset, és mindig mással adattad,
S bár bűnöm nem volt soha,
tudnod kell azt is - Nem nekem volt az!
Szégyenkeznem sem nekem kell soha! 


*

Igazság fáj, ha nincs belátás, jóvátétel.
Feledni, túlélni, nehéz,
Kinek látni, tenni kellett volna ellene,
Falazták a múltat - összezárva építették a jövőt.
Így az erkölcstelen harcból már csak
A becsületem maradt! 


*

Szememben könny - Te, Büszkének vallod magad!
Hontalanná tettél - Erkölcs, arc nélkül jár.
Már nem kérek, oly sokszor megtettem,
Akkor sem, ha nagyon fáj.
Vérző sebeimmel magamra hagytál,
Egyetlen Szülővárosom,
Egyetlen Hazám!


Győr, 2011. november 20.



kép:internet

Gyermekkor fénye

 

Zsigai Klára

 

Gyermekkor fénye

 

Gyermekkor fénye más volt e földön,
volt testvér, vidám gyermeki kacaj,
bújócska, asztalon kenyér,
tető fejek felett, meleg otthon,
szerető ölelés.


Nem volt dőzs, pazarlás, megalázás,
rongyrázás - volt tisztelete, becsülete
szülőnek, tanítónak, orvosnak,
iskolaigazgatónak.

 

Szabadság szele néha szembefújt,
mégis a család minden tagja dolgozott,
fizetést kapott, szegény családoknak
tehetősek, érző lelkűek önzetlenül,
családtagként tisztelve mindig adott.


Alázatba burkolt, perdülő fillérekér`
milliónyi kérges tenyér nyúl,
arcok sápadtak, szemek lesütve,
kinek-kinek meg terülj asztalkám.
Nap sugara pörköl, jövő útja délibáb,
jelen-múlt eggyé vált!


Évezredek órája beragadt,
recseg-ropog, rozsdás fogai
gyökérkezelésre túl odvasak!
Óh, jaj, ha látnátok,
virágot szívekre raknátok!
Anyám teste mára porrá lett,
szavai ma is fülembe csengenek:


"Kezdődik a rántott leves kúra,
fordul a mi sorsunk lassan balra.
Ma ebédre az volt, ami tegnap délben,
különbség annyi, frissen lészen főzve."

 

Győr, 2017. május 14.

Copyright © Zsigai Klára- 2008
CC. Kizárolagos Jog Fenntartva a közzétett írásaimra.
http://zsigai-klara.blogspot.com/ © 2008Design by: Zsigai Klára

Kezdés: 2008.08.24.


.
Copyright Zsigai Klára - 2008.
CC. Jog Fenntartva a közzétett írásokra

.

 

blogger templates | Make Money Online