kilakoltatás előtt vétlen áldozatként- 46 évvel ezelőtti hivtali hanyagság miatt!
Érvényes lakásbérleti szerződéssel, lakbért is fizetek, hátralékom sincsen, és soha nem is volt!
http://www.fusz.hu/node/6576
már csak az archivumba található keresőben a nevem beírásával(Bagó Andrásné Zsigai Klára)
Vétlen áldozatként 13 évi pereskedés után
2009. május 12. 8,30
kilakoltatás előtt vétlen áldozatként- 46 évvel ezelőtti hivtali hanyagság miatt!
VISZONT MOST!
Arról nem is beszélve, hogy még érvényes lakásbérleti szerződésem is van, és lakbért is fizetek.LAKÁSBÉRLETI SZERZŐDÉS
2002. április 30.-án vízóra bekötéskor kötött az INSZOL, mint bérbeadó, és én mint lakásbérlő között, közös megegyezésünkkel, jogfolytonosságomat elismerve határozatlan időre lakásbérleti szerződést!
Tehát érvényes lakásbérleti szerződésem van, jogszerűen tartózkodom a lakásban, és határidőre lakbért fizetek, annak az INSZOL Zrt-nek Győr városában, aki a lakbérszámlámat havonta kiállítja, a befizetett lakbéremet lekönyveli, és aki a kilakoltatást elrendelte ellenem az utcára kitenne erkölcstelen módon!
KILAKOLTATÁS VÉGREHAJTÁSA
Csupor Ferenc
önálló bírósági végrehajtó
9025 Győr, Bálint Mihály u.26
Levélcím: 9002 Győr, Pf.: 687
tel:96/313-927, fax:96/ 313-927
vh. ügyszám: 105.v. 712/2005
Bagó Andrásné
9025 Győr, Radnóti Miklós u. 25. fsz.1
INSZOL Rt
végrehajtást kérőnek (hivatkozási száma: 102-91/1998)
Bagó Andrásné adós elleni végrehjatás ügyében. A végrehajtást a(z) Győri Városi Bíróság bíróság a(z) P. 22.987/2004/5 számú határozatával rendelte el.
Felhívom T. Címet, amennyiben megadott időpontig a végrehajtást
kérőnek nem adja át a lakást, az eljárást karhatalom igénybevételével
lefolytatom.
Eljárás időpontja: 2009. május 12. 8,30 óra
Győr, 2009. április 20.
Csupor Ferenc
önálló bírósági végrehajtó
INSZOL IGAZGATÓJÁNAK KORÁBBAN ÍRT LEVELEM
INSZOL Győri Önkormányzati
Ingatlankezelő és Szolgáltató Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Janicsek Tíbor
Igazgató Úrnak
9024 Győr, Orgona u. 10. sz.
Tisztelt Igazgató Úr!
Győr Városi Tanács VB. Lakásig. Osztálya Zsigai László (édesapám)
győri lakos részére a lakásigényének kielégítése céljából hozott egy Határozatot, 23.808/1962. számon.
A határozat rendelkező részében a következőket közli a hatóság: „ Győr városban, Kígyó utcai építkezés XVII.j.ép.A/II. lépcsőh. fszt. 1. ajtó lakás bérlőjéül Zsigai László lakost kijelöli.”
E határozat indoklás részében közli a hatóság: „Igénylő részére a lakást kiutalom, mert előző lakás túlzsúfolt, egészségtelen volt.”
Ennek a határozatnak az indoklásában egy további rendelkező megfogalmazás van, sőt ez a „rendelkező megfogalmazás” ellentétes a határozat eredeti rendelkező részével.
Egy határozat indoklása nem tartalmazhat rendelkező részt, sem a rendelkező részt megerősítőt, sem azzal ellentéteset.
A határozat indoklásába a hatóság „becsempészett” egy másik rendelkező részt, ezzel meg kívánták változtatni a határozat eredeti, törvényes rendelkező részét úgy, hogy a kiutalás ne főbérleti lakásról, hanem egy szolgálati lakásról szóljon. Ha az akkori hatóságnak az volt a szándéka, akkor az eredeti rendelkezést tartalmazó határozatot hatályon kívül kellett volna helyezni és egy új, a megváltozott szándéknak megfelelő határozatot hozni.
Ez nem történt meg, így az eredeti, a főbérleti lakás kiutalásáról szóló határozat a mai napig hatályban van, azt az indoklásban „becsempészett” változat nem helyezte hatályon kívül.
Tisztelettel kérem Igazgató Urat, hogy a fenti leírásban szereplő lakás vonatkozásában szíveskedjen Nekem egy, a szolgálati lakásra vonatkozó határozatot bemutatni.
Amennyiben ilyennel nem rendelkezik – a fent leírtakból egyenesen következik, hogy ilyen határozat nem is létezik -, akkor haladéktalanul álljon el minden további követeléseiktől, és azonnali hatállyal állíttassa le a kilakoltatással kapcsolatos intézkedést.
Azt mondanom sem kell, hogy olyan indoklást nem fogadok el, ami a főbérletről szóló határozatnak, a saját érdekeiknek megfelelő magyarázkodást tartalmaz. Vagyis egy, a mai napon is hatályos kiutaló határozatról, az indoklásba beírt jogsértő kifejezés miatt nem lehet attól eltérőt állítani.
Ha nincs szolgálati lakásról szóló kiutaló határozat, akkor kilakoltatás sem lehet.
Tisztelettel várom a szolgálati lakásról szóló kiutaló határozat bemutatását!
Győr,2008-03-21.
Bagó Andrásné
9025 Győr, Radnóti Miklós u. 25. sz.
Ami nincs, azt nem lehet bemutatni, és amivel emgemet büntetni akarnak, az NEM IS LÉTEZIK! Volt igazgató, Janicsek Tíbor válaszából ( új igazgató már: Sági Géza)egyértelmüen látható, hogy tudják nincs igazuk, és azt is nagyon jól, hogy pontosan az Ő hivatali hanyagságuk, melyből profitálni akarnak 46 év után, és megszerezni a legembetelenebb módszerrel megfélemlítéssel megszerezni egy 52 nm.-es 60-as években épült, általuk soha fel nem újított lakást, ami nem a belvárosban, frekventált helyen van!
INSZOL IGAZGATÓJÁNAK VÁLASZA
Vakvágányon a bíróság
Ez a perújitásra beadott fellebbezés, mely még folyamatban van!
Győr- Moson -Sopron Megyei Bíróság
Győr
Szent István út 6. sz.
9021
Tisztelt Megyei Bíróság!
Alulírott Bagó Andrásné Zsigai Klára perújító felperes - jogi képviselőm útján - a Győri Városi Bíróság P.21. 835/2008/6. sz. perújítási kérelmemet elutasító végzése ellen a törvényes határidőn belül
fellebbezést
terjesztek elő. Kérem a Tisztelt Bíróságot, hogy a megnevezett végzést szíveskedjék hatályon kívül helyezni, és az első fokú bíróságot új eljárás lefolytatására kötelezni, és egyben a megfelelő instrukciókkal ellátni.
I N D O K L Á S
A Győr Városi Tanács VB. Lakásig. Osztálya 23. 808 /1962. számú határozatával intézkedett Zsigai László győri lakos lakásigényének kielégítéséről. Ez a határozat főbérleti lakás kiutalásáról szól (kelte: 1962. augusztus 31.) E határozaton kívül, a per tárgyát képező lakásra vonatkozóan, más határozat nem született. Állítjuk, hogy ez az egyetlen határozat létezik.
E tárgyban, immáron 12 éve folyó bírósági eljárások ezt a határozatot még soha nem bírálták el, vagyis a 12 év folyamán az ügyben eljáró összes bíróság egy nem létező határozatról döntöttek. Ha valaki azt állítja, hogy ezen határozaton kívül létezik a lakásra vonatkozóan másik határozat is, azt indokolt és szükséges lenne a bíróságnak beterjeszteni.
A most előkerült és perújításra beadott okiratok is relevánsnak tekintendők, hisz bizonyítják továbbra is, azt a tényt, hogy Zsigai László lakás igénylő és öttagú családja részére közvetlenül ezen, most előkerült okiratok létrejöttét követően főbérleti tanácsi lakásigény kielégítése történt.
Tisztelt Bíróság, nem vállalhatja ennek a szörnyű baklövésnek az ódiumát, a nyilvánosság előtti bírálatokat, ezért indokolt lenne egy új eljárás lefolytatására, amely végérvényesen eldöntené, hogy milyen kiutaló határozat van hatályban az érintett lakásra vonatkozóan.
Győr, 2008. szeptember 22.
Bagó Andrásné Zsigai Klára
felperes
A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága
Mint Felülvizsgálati Bíróság
Polgári Kollégiumának
Budapest Tárgy: Csatlakozó felülvizsgálati kérelem.
1055 Markó u. 16.sz. Pfv.III.22.181/2007.
Tisztelt Legfelsőbb Bíróság!
Tisztelt Felülvizsgálati Tanács!
A Győri Városi Bíróság P.21.989/2006/13. számú és a Győr-Moson-Sopron Megyei Bíróság 1.Pf. 20.501/2007/4.sz. ítéletei ellen, Bagó Andrásné Zsigai Klára ( 9025 Győr, Radnóti u. 25.) felperesnek 2007.december 3-i keltezésű, a törvényes határidőben beterjesz-tett felülvizsgálati kérelemhez csatlakozó felülvizsgálati kérelmet terjesztünk elő.
I N D O K L Á S
Győr Városi Tanács VB. Lakásig. Osztálya Zsigai László ( a felperes n. édesapja )
győri lakos részére a lakásigényének kielégítése céljából hozott egy Határozatot, 23.808/1962. számon.
A határozat rendelkező részében a következőket közli a hatóság: „ Győr városban, Kígyó utcai építkezés XVII.j.ép.A/II. lépcsőh. fszt. 1. ajtó lakás bérlőjéül Zsigai László lakost kijelöli.”
E határozat indoklás részében közli a hatóság: „Igénylő részére a lakást kiutalom, mert előző lakás túlzsúfolt, egészségtelen volt.”
Ennek a határozatnak az indoklásában egy további rendelkező megfogalmazás van, sőt ez a „rendelkező megfogalmazás” ellentétes a határozat eredeti rendelkező részével.
Álláspontunk szerint egy határozat indoklása nem tartalmazhat rendelkező részt, sem a rendelkező részt, megerősítőt, sem azzal ellentéteset.
A határozat indoklásába a hatóság „becsempészett” egy másik rendelkező részt, ezzel meg kívánták változtatni a határozat eredeti, törvényes rendelkező részét úgy, hogy a kiutalás ne főbérleti lakásról, hanem egy szolgálati lakásról szóljon. Ha az akkori hatóságnak az volt a szándéka, akkor az eredeti rendelkezést, tartalmazó határozatot hatályon kívül kellett volna helyezni és egy új, a megváltozott szándéknak megfelelő határozatot hozni.
Ez nem történt meg, így az eredeti, a főbérleti lakás kiutalásáról szóló határozat a mai napig hatályban van, azt az indoklásban „becsempészett” változat nem helyezte hatályon kívül.
Ennek az eljárásnak egyenes következménye a bekövetkezett súlyos jogbizonytalanság
előidézése.
A perben szereplő lakásra vonatkozó főbérleti jogviszonyt teremtő határozat meghozatala után, nem lehet ugyanazon lakásra más jogviszonyt teremtő szerződést kötni (Zsigai Lászlónéval)
Az alperesek által rendre felsorakoztatott érveik alátámasztására a saját maguk által elkövetett hibákat, törvénysértéseket, mint indokokat használták fel.
Tisztelettel kérjük a T. Legfelsőbb Bíróság Felülvizsgálati Bíróságától, hogy a lakáshasználati törvényes jogviszonyom folytatását szíveskedjenek meghatározni.
A felperes részéről tisztelettel kérjük, hogy a felülvizsgálati határozatot tárgyalás megtartásával meghozni szíveskedjenek.
A csatlakozó felülvizsgálati kérelemben a felperes hangsúlyozottan kéri az ellenem indított végrehajtás felfüggesztését, amit az alábbi kivételes indokokkal támasztok alá:
A szüleim elhalálozása után egyedül élek a lakásban, a peres eljárások során, és miatt elvesztettem az állásomat, most regisztrált munkanélküli vagyok, jövedelmem nincs, az egyik napról a másikra élek, ha kilakoltatnak a lakásból nincs hová költöznöm, hajléktalan leszek.
Tisztelettel kérjük a T. Felülvizsgálati Bíróságot, hogy a csatlakozó felülvizsgálati kérelmünkben leírt indokainkat elsődlegesen és hangsúlyozottan szíveskedjenek az ügy elbírálásakor és a határozatuk meghozatalakor figyelembe venni.
Győr, 2008-02-19. Tisztelettel:
Bagó Andrásné Zsigai Klára
felperes
Győr-Moson-Sopron Megyei Bíróság
G Y Ő R
Szent István út 6. sz.
9021 Tárgy: Csatlakozó fellebbezés.
Hiv.: 0801-63. Vh.4290/2005/31.
Tisztelt Megyei Bíróság!
A fenti hivatkozott számú ügyben csatlakozó fellebbezést terjesztek elő és soron kívüli eljárásban, szíveskedjenek a velem szembeni végrehajtást megszüntetni, az ezzel kapcsolatos bírói határozatot (határozatokat) hatályon kívül helyezni.
I N D O K L Á S
Az eddigi bírósági eljárások során, az eljáró bírók óriási hibát követtek el ( én a joghoz nem hozzáértő személy vagyok, de nagyon csodálkozom, hogy egy ilyen hibát senki nem vett észre, az okát nem is kutatom és nem is minősítem).
Az ügyben szereplő lakásra ( Győr, Radnóti M. u. 25. fszt. 1.sz) egyszerűen nincs szolgálati bérleményről szóló kiutaló határozat.
Tisztelettel kérem a T. Megyei Bíróságot, kötelezze az INSZOL Rt-t arra, hogy az általa hivatkozott szolgálati lakásról szóló kiutaló határozatot mutassa be a bíróságnak.
Mivel ilyen határozat nem létezik, így azt bemutatni objektíve lehetetlen. A perek során bemutatott határozat szüleim főbérleti lakásának jelenleg is élő határozata. Szolgálati lakásról is külön kiutaló határozatot kellett volna hozni, ami soha nem történt meg! Ennek megfelelően törvénytelennek tartom az eljárást.
Tőlem a megnevezett lakást egy olyan határozatra hivatkozva akarják elvenni, ami nem is létezik!?
A kilakoltatást nem hajtották végre, mert a Városi Bíróság 0801-63. Vh.4290/2005/33.számon felfüggesztette a Megyei Bíróság döntéséig..
Kérem a Megyei Bíróságot a fentiekben leírtak alapján számomra kedvező döntésük meghozatalát.
Győr, 2008. május 26.
Tisztelettel:
Bagó Andrásné Zsigai Klára
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGFELSŐBB BÍRÓSÁG
Mint felülvizsgálati bíróság
Pfv. III. 22. 181/2007/8. szám
A MAGYAR KÖZTÁRSASSÁG NEVÉBEN
A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr. Melis Győrgy ügyvéd (9022 Győr, Árpád u.40.) által képviselt Bagó Andrásné Zsigai Klára győri (9025 Radnóti M. u. 25.)lakos felperesnek a dr. Rákosfalvy Zoltán ügyvéd (9022 Győr, Teleki u. 17.) által képviselt Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata (9021 Győr, Városház tér 1.) I. r. és a dr. Kerényi Ervin ügyvéd (9021 Győr, Árpád u. 5.) által képviselt INSZOL Zrt ( 9024 Győr, Orgona u. 10. )
II. r. alperes ellen lakásbérleti jogviszony folytatására való jogosultság megállapítása iránt a Győri Városi Bíróságnál P. 21.989 /2006. szám alatt megindított és másodfokon a Győr- Moson- Sopron Megyei Bíróság 1.Pf. 20. 501/2007/4. számú ítéletével befejezett perében a jogerős ítélet ellen a felperes részéről 23. sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán – tárgyaláson kívül- meghozta a következő
í t é l e t e t
A Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítélete hatályában fenntartja.
Kötelezi a felperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg az alpereseknek külön-külön 5. 000 (Ötezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget, míg a felülvizsgálati illetéket az állam viseli.
I n d o k l á s
A felperes 1999-ben indított keresetében annak megállapítását kérte, hogy édesanyja halála után jogosult a Győr, Radnóti Miklós u. 25. földszint 1. szám alatti lakás bérleti jogának folytatására. Az volt az álláspontja, hogy édesanyja házfelügyelői munkaviszonyának 1971-ben, a rokkantnyugállományba helyezésével egyidejűleg megszűnt a lakás szolgálati jellege is. Emiatt az édesanyját el kellett volna helyeznie a lakásügyi hatóságnak, amely lényegében megtörtént azzal, hogy ugyanazt a lakást használhatta. A bérleti szerződés megkötésének elmulasztása miatt az édesanyja, illetőleg ő, mint gyermeke hátrányt nem szenvedhetnek. Az édesanyja ténylegesen a lakás bérlője volt, ő pedig a jogviszony folytatója lehet.
A Győri Városi Bíróság a P.22. 952/1999/9. számú ítéletével a keresetet elutasította. Ítéletét a másodfokú bíróság a Pf. 20. 609 /2000/5. számú ítéletével helybenhagyta. A Legfelsőbb Bíróság a Pfv.III. 22. 958/2000/4. számú ítéletével a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta. A határozatának indoklásában – egyebek mellett- kifejtette, hogy a felperes édesanyjának 1962-ben kiutalt szolgálati lakás állami lakás volt, amelyre a bérleti jogviszonya 1971-ben megszűnt. Ettől kezdődően jogcím nélküli használóként maradt a lakásban, és ez a minősége fennállott az 1996. augusztusában bekövetkezett haláláig, mert az alperes elhelyezést nem biztosított és bérleti szerződést sem kötött vele. Nem volt tehát a lakásnak bérlője, akinek halála után a bérleti jogviszony folytatható lenne. A lakás szolgálati jellege nem szűnt meg automatikusan a rokkantság tényével, változatlanul maradt szolgálati lakás, miután az akkor irányadó külön eljárással a szolgálati lakások jegyzékéből való törlésre nem került sor.
Pfv. III. 22. 181/2007/8. szám
A felperesnek a jogerős ítélet elleni perújítási kérelmét a bíróság a P. 23. 064 /2004/10. számú végzésével érdemi tárgyalásra alkalmatlannak találta és elutasította. Végzését a másodfokú bíróság a 2. Pf. 20. 518./2005/2. számú végzésével helybenhagyta.
A felperes újabb perújítási kérelmét a Győri Városi Bíróság a 2006. június 27-én hozott
P. 21. 135 /2006/7. számú végzésével – elkésettség okából- elutasította, végzését a másodfokú bíróság a 2. Pf. 20. 792 /2006 / 2. számú végzésével helybenhagyta.
A felperes a 2006. augusztus 10-én indított keresetében annak megállapítását kérte, hogy édesanyja 1962. szeptember 1-jén határozatlan idejű lakásbérleti szerződést kötött a II.r. alperes jogelődjével, és így a perbeli lakásbérleti jogának a folytatására ő, mint az elhalt bérlő gyermeke jogosult. Álláspontja szerint a bérleti szerződés- annak valós tartalma szerint - tanácsi bérlakásra, és nem szolgálati lakásra kötött bérleti szerződés tartalmának felel meg, nincs is benne utalás a lakás szolgálati jellegére, és a bérleti szerződést nem módosították szolgálati lakásra szóló szerződésre. Az édesanyja lakbért fizetése ellenében, és nem a házfelügyelői teendők ellátása ellenében lakott a lakásban.
A bíróság jogerős ítéletével elutasította a keresetet. Megállapította, hogy a perbeli szolgálati lakásra 1962. augusztus 31- én kiutaló határozat született, amely a felperes édesapja – Zsigai László – nevére szólt, de a határozatban a lakást az IKV munkakörrel kapcsolatos szolgálati lakássá nyilvánította, mert a felperes édesanyja - Zsigai Lászlóné - látta el a házfelügyelői teendőket. Ezt követően kötötte meg az IKV, mint bérbeadó és a felperes édesanyja a bérleti szerződést. Az akkor hatályban volt, a lakásbérletről szóló 35/ 1956. (IX.30.) MT rendelet
( R .) 3. §-a (1) bekezdésének b) pontja értelmében a kiutalás, vagyis az arra jogosult szerv intézkedése hozta létre a bérbeadó és a bérlő között a bérleti jogviszonyt, így önmagában a bérleti szerződésnek a tartalma nem irányadó.
Nem állapítható meg, hogy a felperes édesanyja és a II. r. alperes jogelődje között határozatlan időtartamú tanácsi bérlakásra vonatkozó tartalommal jött volna létre a bérleti szerződés. A felperes, mint a szolgálati lakás bérlőjének jogutódja a szerződésre jogosultságot nem alapíthat, annak, pedig nincs jelentősége, hogy a felperes jogelődje lakbért fizetett.
A jogerős ítélet megváltoztatása iránt a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet és annak megállapítását kérte, hogy jogelődje és a II.r. alperes jogelődje között 1962. szeptember 1 – jén tanácsi bérlakásra vonatkozó, határozatlan időtartamú bérleti szerződés jött létre. Másodlagosan a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárása és új határozat hozatalára való utasítását kérte. Álláspontja szerint a jogerős ítélet által megállapított tényállás a bizonyítékok téves értékelésén alapul és sérti a Pp. 206. §- ának (1) bekezdésében foglaltakat.
Az elsőfokú bíróság ugyanis figyelmen kívül hagyta, hogy a kiutaló határozat az édesapja nevére szólt, mégpedig szociális okból, majd a bérleti szerződést az édesanyja kötötte meg. A kiutaló határozat nem értelmezhető úgy, mintha az az édesanyjának a munkakörével kapcsolatos szolgálati lakásról rendelkezett volna. Nem állapítható meg, hogy mi volt a lakás státusza 1962- 1976 ig, illetőleg jelenleg.
Tévesnek tartotta a jogerős ítéletnek azt az érvelését, hogy a bérleti szerződés tartalma nem irányadó. A R. végrehajtásáról szóló 15/ 1957. (III. 7.) Korm. rendelet (Vhr.) 8. §-ának (1) bekezdése szerint a munkakörrel kapcsolatos szolgálati lakásra a bérleti jogviszonyt a munkaszerződés létesíti, tehát ha a munkaszerzőst munkakörrel kapcsolatos szolgálati lakásként utalták volna ki, akkor az alperesnek be kellett volna mutatniuk olyan munkaszerződést, amely az édesanyja és az IKV között jött létre és e körülményeket tartalmazza. Ilyen munkaszerződést azonban az alperesek egyike sem mutatott be.
Az alperesek felülvizsgálati ellenkérelmükben a jogerős ítélet hatályban való tartását kérték.
A felperes a 2008. február 19-re keltezett és a Legfelsőbb Bírósághoz 2008. február 26-án érkezett „csatlakozó felülvizsgálati kérelemnek „ nevezett, Pfv.5. sorszámú iratában arra hivatkozott, hogy a kiutaló határozat rendelkező része és indoklása nincs összhangban, és a hatóság az indoklási részbe „ belecsempészett” egy másik rendelkező részt, hogy a kiutalás ne főbérleti lakásról, hanem szolgálati lakásról szóljon. Az eredeti, a főbérleti lakás kiutalásáról szóló határozat a mai napig hatályban van, azt nem helyezte hatályon kívül az indoklásban „becsempészett” változat.
A Pp. 270. §-ának (2) bekezdése alapján a Legfelsőbb Bíróság azt vizsgálta, hogy a jogerős ítélet a felülvizsgálati kérelemben megjelölt okokból jogszabálysértő- e.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
A felperes által korábban indított P.22.952 / 1999. számú pernek éppen az volt az alapja, hogy a perbeli lakás szolgálati lakás volt, amikor arra a felperes édesanyja bérleti szerződést kötött. A felperes az ellene indított lakás kiürítése iránti perben (P. 22. 987/ 2003.) is mindvégig arra hivatkozott, hogy az édesanyja házfelügyelői munkakörére tekintettel, szolgálati lakásként kapták meg a szülei a perbeli lakást, tehát a lakás szolgálati jellege senki által nem volt vitatott, azt a felperes szülei is így használták az 1962- ben történt kiutalás és a megkötött bérleti szerződés alapján. A lakásnak ezt a helyzetét jól mutatja az a tény, hogy a felperes édesanyja a II. r. alpereshez 1995. szeptemberében írott levelében mag is, mint a szolgálati lakás bérlője jelentette be a lakásvásárlási igényét.
A felperes édesanyja ellátta a házfelügyelői teendőket és használta a szolgálati lakást. A tényleges helyzet - függetlenül attól, hogy maga a lakás kiutalása a felperes édesapjának a nevére szólt - megegyezett a kiutaló határozat indoklásában és az annak alapján a a felperes édesanyja által megkötött bérleti szerződésben foglaltakkal.
A határozat és a bérleti szerződés csak együttesen értelmezhető, és annak alapján nem lehet kétséges, hogy a perbeli lakást a felperes édesanyjának házfelügyelői munkaviszonyára tekintettel, szolgálati lakásként utalta ki a lakásügyi hatóság és a bérleti szerződést erre a szolgálati lakásra kötötték meg.
Miután a felperes édesanyjának házfelügyelői munkaviszonya nem volt, és nem is lehetett vitás, a korabeli munkaszerződés becsatolásának hiánya önmagában döntő jelentőségű nem lehet.
A bíróságok a jogvita eldöntéséhez szükséges bizonyítást lefolytatták , és a bizonyítékokat a Pp. 206 §- ának (1) bekezdése szerint értékelték. Abban jogszabálysértés nem állapítható meg, ezért a felülvizsgálati eljárásban a bizonyítékok felülmérlegelésének nincs helye.
A felperes a Pfv. 5. sorszámú irata nem tekinthető csatlakozó felülvizsgálati kérelemnek, mert annak előterjesztése a Pp. 273. §-ának (6) bekezdéséből és a Pp. 244. § -ából következően csak a felülvizsgálattal élő fél ellenfele jogosult. A felperes tehát a saját felülvizsgálati kérelméhez utóbb nem csatlakoztathat. A beadványa - annak tartalma szerint – a felülvizsgálati kérelem kiegészítéseként értelmezhető, de előterjesztésnek a jogszabályi feltételek nem adottak. A Legfelsőbb Bíróság ezért e beadvány tartalmát nem vizsgálhatta.
A kifejtettekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Pp. 274. §- ának (1) bekezdése szerint – tárgyaláson kívül hozott határozatával – a Pp. 275. § - ának (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.
A felperest a Pp. 2780. §-ának (1) bekezdése szerint alkalmazott Pp. 78. §- ának (1 9 bekezdése alapján kötelezte az alperesnek felülvizsgálati illetéket a 6/1986. (VI.26.) IM rendelet 13§-ának (1) bekezdésére figyelemmel a 14. §-a alapján az állam viseli.
Budapest, 2008. április 16.
Dr Havasi Péter s. k. a tanács elnöke, Dr Besenyeiné dr. Varga Katalin s.k. előadó bíró, Dr. Udvardy Katalin s.k. bíró
Győr- Moson -Sopron Megyei Bíróság
Győr
Szent István út 6. sz.
9021
Tisztelt Megyei Bíróság!
Alulírott Bagó Andrásné Zsigai Klára perújító felperes - jogi képviselőm útján - a Győri Városi Bíróság P.21. 835/2008/6. sz. perújítási kérelmemet elutasító végzése ellen a törvényes határidőn belül
fellebbezést
terjesztek elő. Kérem a Tisztelt Bíróságot, hogy a megnevezett végzést szíveskedjék hatályon kívül helyezni, és az első fokú bíróságot új eljárás lefolytatására kötelezni, és egyben a megfelelő instrukciókkal ellátni.
I N D O K LÁ S
A Győr Városi Tanács VB. Lakásig. Osztálya 23. 808 /1962. számú határozatával intézkedett
Zsigai László győri lakos lakásigényének kielégítéséről. Ez a határozat főbérleti lakás kiutalásáról szól
(kelte: 1962. augusztus 31.) E határozaton kívül, a per tárgyát képező lakásra vonatkozóan, más határozat nem született. Állítjuk, hogy ez az egyetlen határozat létezik.
E tárgyban, immáron 12 éve folyó bírósági eljárások ezt a határozatot még soha nem bírálták el, vagyis a 12 év folyamán az ügyben eljáró összes bíróság egy nem létező határozatról döntöttek. Ha valaki azt állítja, hogy ezen határozaton kívül létezik a lakásra vonatkozóan másik határozat is, azt indokolt és szükséges lenne a bíróságnak beterjeszteni.
A most előkerült és perújításra beadott okiratok is relevánsnak tekintendők, hisz bizonyítják továbbra is, azt a tényt, hogy Zsigai László lakás igénylő és öttagú családja részére közvetlenül ezen, most előkerült okiratok létrejöttét követően főbérleti tanácsi lakásigény kielégítése történt.
Tisztelt Bíróság, nem vállalhatja ennek a szörnyű baklövésnek az ódiumát, a nyilvánosság előtti bírálatokat, ezért indokolt lenne egy új eljárás lefolytatására, amely végérvényesen eldöntené, hogy milyen kiutaló határozat van hatályban az érintett lakásra vonatkozóan.
Győr, 2008. szeptember 22.
Bagó Andrásné Zsigai Klára
felperes
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése